Fül-orr-gégészet + szemészet

(Ezt még tegnap írtam csak nem küldtem el)
Mivel szombat óta nagyon csúnyán csipásodik Fefe szeme (most már mind a kettő) és piros is neki, így bevittük ma a kórházba. Nagyon sokat feszít, gondolom ez fáj vagy viszket neki, így nagyon sokat feszíti magát amitől az orra is veszett hangokat ad ki, kicsit taknyos is lett.

Gondoltam sürgősségi, hátha valaki megnézi mindenét, de a "kedves" sürgősségi recepciós átzavart (szó szerint) miket a betegfelvételre. Ott a recepciós hölgy felvette a szemészetre és átküldte a fül-orr-gégészeti osztályra mivel a légzése kicsit nehézkes volt.
A fül-orr-gégészeten a doki pont ebédelt, de mondta mi leszünk az elsők ha visszajön. Közben Fefe ismét kifeszítette magát, és én szóltam az egyik dokinak, hogy pont ez a hang miatt vagyunk itt, aki erre azt mondta üljünk le majd jön a doki. Mi????? mondtam köszönjük szépen a kedvességét, és leültünk, Fefe megnyugodott. Jött a doki aki előbb elment a szobájába, majd amikor kijött úgy becsapta az ajtót (gondolom a huzat), hogy Fefe akkorát ugrott az ölembe, majdnem leejtettem. Látta a doki de semmi, hogy bocsi. Na szóltam is anyuhoz hangosan (nagy pofán van most már), hogy azért talán ezt így nem kellett volna és persze semmi baj. Na hívtak be a dokihoz minket, és a doki már az első pillanatra unszimpatikus volt és a gyerekkel is olyan gonosz volt. Durván nézte a fülét és egy kis zsírt ki kellett szedni a füléből, de a doki igen durva volt mert Fefe majdnem belement a rohamba, több pici megrángása volt. Mindegy a lényeg, hogy nincs baja csak kicsit megfázott. (gondolom a valamelyik hűtés túl jól sikerült).
A "pozitív" élményünk után elindultunk a szemészetre.
Bekopogtunk és láss csodát egy nagyon kedves nővérke fogadott és már mehettünk is be a nagyon kedves doktornőhöz. Megnézte, a diagnózis kötőhártya gyulladás. Ügyes voltam, hogy csepegtettem neki, de kamillával ne mossam. Kapott azért másik cseppet és krémet is, majd hétfőn kell visszamenni. A doki beszélgetett Fefével, elmesélte mit miért csinál és mit szeretne tőle, miket kap a szemére, és nem úgy mint egy "hülye gyerekkel" és ez tetszett Fefének mert figyelt rá és semmi hisztije nem volt.
Csak azt nem értem, hogy gyerekkórházban miért kell bunkón viselkedni az emberrel? Ez egy gyerekkórház, ha nem szereti a gyerekeket akkor menjen máshova dolgozni. A szemészeten olyan kedvesek voltak, el voltam ájulva.


Ma:
Éjszaka kicsit nyűgös volt, sokat kellett szívni az orrát, mert ha kicsit piszkálja valami veszettül tud fújtatni életem és akkor még trutyisabb lesz :)
A szeme ma már gyönyörű, nem is látszik hogy baj lett volna.
Voltunk Évánál kezelésen, Fefe mindig olyan nyugodt, puha és jókedvű :) Köszönjük Éva :)